Olvasói levél a Pegazushoz

A Pegazus 2007. áprilisi számában feltűnt egy érdekes olvasói levél! Nos, bizony felkeltheti a figyelmet, de nem húzom tovább az időt, inkább leírom a levelet:

"Tisztelt...!

A márciusi Pegazus hasábjain olvastam tanácsát, amit a magyar sportlótenyésztőknek adott.

Szeretnék magyarázatot kapni arra, hogy miér nem kell ma a telivéreket erőltetni a sportlótenyésztőknek? Az elmúlt honapok szaklapjai éppen arról szerették volna meggyőzni a tenyésztőket, hogy a mai sportlótenyésztés nem létezik telivérek nélkül és hogy nem elég, ha a telivér a 4. vagy az 5. ősi sorban van. Szerintem az ideális az, ha az első, második vagy harmadik ősisorban már van telivér, mint ahogy ezt a külföldi példák sora is bizonyítja, elég ha csak az aacheni világbajnokságra gondolunk. Kíváncsi lennék még arra, milyen az a telivér, ami nem hátasló típusú, mert tudtommal a telivért nem kocsi elé tenyésztik, hanem lovas alá. Milyen az a telivér, ami a magyar átlagnál sokkal jobb? Azt sem értem, hogy ha a hannoveri, holsteini lófajtákban meglehetősen sok a telivér, akkor a nyugati tenyésztők miért erőltetik a telivért, bár ott nem erőltetik, hanem használják, mivel tudnak lovat tenyészteni. Úgy gondolom, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért kellett a németeknek a Márkus Deák neű telivér mén? Az csak egy dolog, hogy megvették, de fedeztetnek is vele!!! Úgy gondolom, hogy ma a magyar lótenyésztés igen csak rossz úton jár, mivel nagyon kevesen tudnak ma ebből megélni, persze a bizonyítványt mindennel meg lehet magyarázni. Gondolok arra, hogy rossz a lovas, rossz a versenyrendszer, de akkor a hazai háromével ló miért nem ugrik olyan stílusban, és miért nem mozog olyan jól, mint a külföldi? Úgy érzem, nem a genetikával van itt probléma, hanem a hozzá nem értő emberekkel. Érdemes kutatni a múltban, mert érdekes dolgokra lehet bukkani a telivérek szerepléséről a magyar lótenyésztésben. Aki kutat, rá fog döbbenni, hogy a régi magyar és a mai nyugati lótenyésztés közt mekkora a hasonlóság."